Górcső alatt a közbiztonság
Górcső alatt a közbiztonság
Online interjú Juhász Ferenccel
Csütörtöki online interjúnk vendége Juhász Ferenc, elnökségi tag közbiztonsággal, a településőrséggel, illetőleg a Magyar Szocialista Párt életével kapcsolatos kérdésekre válaszolt.
A politikus szerint, ha Magyarországon ma megkérdeznek állampolgárokat az országra leselkedő legsúlyosabb problémákról, akkor nagy eséllyel az első három hely valamelyikét foglalja el a közbiztonság, illetőleg az azzal kapcsolatos problémák. Ha elvonatkoztatunk - és parlamenti döntések előtt véleménye szerint el kell vonatkoztatni - azoktól a politikai felhangoktól, amelyek a kérdéskörben napirenden vannak és pusztán a tényeket vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy: "Magyarországon a közbiztonság statisztikai megközelítésben kielégítő, összehasonlítva a korábbi évekkel, a nemzetközi tapasztalatokkal, az ismertté vált bűncselekmények száma nem nő, sőt! A felderítések aránya pedig nem romlik, sőt!"
Juhász hozzátette, hogy: "az ország lélekszámához, nagyságához viszonyítva a nemzeti össztermékből a közbiztonságra fordított összeg hasonló, mint más országokban, a rendőrök száma pedig a lakosság lélekszámához viszonyítva kimondottan magasnak mondható."
A büntető törvénykönyv közelmúltbeli módosítása európai összehasonlításban szigorúbbá tette a cselekmények minősítését, mint az átlag, állapította meg a képviselő. A civil szféra, az önkormányzatok jelentős erőfeszítést tesznek a helyi közbiztonság javításáért. Miközben tehát azt állítaná, hogy nincs drámai helyzet, aközben minden politikus tudja, hogy a közvélemény a jelenlegit mégis annak tartja, fogalmazott Juhász. Mindenekelőtt azért, mert a társadalom szociális- és politikai konfliktusai drámai erővel jelennek meg és rontják a közhangulatot. A politika erővel próbálja befolyásolni a rendőrség munkáját és az igazságszolgáltatás tevékenységét. Tudatosan rombolja az intézmények tekintélyét, nem áll ki a független igazságszolgáltatás mellett, ami katalizátora a már előbb említett közhangulatnak, vélekedett Juhász Ferenc.
Ebben a szituációban kell egy felelős kormányzatnak olyan döntéseket hoznia, amely erősíti, szilárdítja az igazságszolgáltatás teljes intézményrendszerét, eközben keresi a bűnözés alapvető társadalmi okait és megfelelő forrásokat fordít e területre, anélkül, hogy ezzel újabb konfliktusokat teremtene, szögezte le a parlamenti képviselő.
A településőrség rendszerének bevezetése szükségességét firtató kérdésre Juhász úgy válaszolt, hogy a biztonság garantálása most is és a jövőben is az állam feladata, de ebben esélyt és lehetőséget kell biztosítani a kisebb közösségeknek, mint önkormányzatoknak, a civil közösségeknek és az egyéneknek is.
Eképp az önkormányzatok esélyt kapnának arra, hogy a saját jogosítványaik érvényesítéséhez, amelyeket különböző törvények biztosítanak, azt "rendészeti eszközzel" is segíteni lehessen. A településőrség létrehozása nem kötelező, hanem lehetőség, ahol erre van affinitás, fogalmazott a politikus.
Juhász ismét kitért arra; nem a törvényi szabályozás hiánya okozza a tekintélyvesztést, hanem a politika különböző szereplőinek amorális viselkedése. "Ha ma a főnök kordont bont, a kisember úgy gondolja, hogy maga is megcsinálhatja a saját stiklijét. Ha a politika hőst csinál a rendőrt megverő, azt atrocitáló emberből, az nagyon rossz minta." A rendőrök fizetése és juttatásai az állami szféra különböző területeihez viszonyítva a legmagasabb. A polgárőrség egy civil kezdeményezés, amit az államnak támogatnia kell.
Juhász Ferenc kérdésre válaszolván rávilágított arra, hogy a politikában nagy vita az állam szerepének optimalizálása, de éppen a legutóbbi válság igazolja, hogy szerte Európában növelik az állami szerepvállalást. A nagyobb állami szerepvállalásban pedig meg kell találni a megfelelő arányt, például az egészségügy, oktatás, biztonság területén, annak ellenére, hogy sokan kapnának a szívükhöz, ha azt hallják, hogy az állam szervezetét le kell építeni, az állami intézményeket pedig minimalizálni kell - fogalmazott a képviselő.
Furcsamód felmerült, hogy miért is támogatja a kormány hirtelen a településőrség intézményét, holott a Jobbik és vele karöltve a Magyar Gárda tulajdonképpen valami hasonló rendszert javasolt, utóbbi persze önmagát promocionálva a végrehajtói szerepkörbe. Erre Juhász csak röviden úgy reagált: "A Magyar Gárda egy politikai párt bakancsos szervezete. A településőrség pedig Miskolc, Monok, Polgár önkormányzatának segítője. Sajnálom, ha a kettő közti különbséget magyaráznom kell."
Az önkormányzatok jogosítványokkal rendelkeznek szabálysértési ügyekben eljárni, a termény ellopásától a parlagfű irtásának elmulasztásán át a távoltartás biztosításával bezárólag sok mindenben. Ezeket a jogosítványokat a jegyző gyakorolja, akinek e jogosítványok érvényesítéséhez érdemi eszköz nem állt rendelkezésére. A rendőrség szabálysértési eljárásokban, pl: 20 ezer forint alatti kerékpárlopásokban, nem jár el, a konfliktus viszont helyben nagy és sajnos sokszor az elkövetői kör is ismert. Ha a jegyző lehetőséget kap arra, hogy a jelenleg is működtetett közterület fenntartói rendszer mellé egy rendészeti feladatokat ellátó szervezetet, csapatot hozzon létre, akkor reményeink szerint bizonyos ügyekben nagyobb hatékonysággal tudnak eljárni.
A településőrök valamilyen rendészeti szakképesítéssel rendelkező személyek lehetnének, s létrehozásukról az illetékes önkormányzatok dönthetnének. A működés forrását az a költség biztosítaná, biztosíthatná, amelyet az önkormányzatok helyben a közbiztonság fenntartására, működtetésére szánnak és fordítanak. Ez súlyos milliárdokat jelent. A fentiekből is látszik, hogy a településőrség nem városőrség, és nem seriff-rendszer, de példának okáért Miskolc város önkormányzata által kezdeményezett rendszer, hiszen ők szeretnének ilyet működtetni. Természetesen a közbiztonság fenntartásának terhe a későbbiekben is az államra hárul.
Mintegy rövid számvetésként, ugyancsak kérdésre válaszolván, a képviselő elmondta, hogy egy politikusnak egyszerű szerepjáték csupán jobb vagy bal szöveget elmondani. Ismeri a retorikai fordulatokat, benne van a szókincsében, kiírja a választási plakátokra. Az igazi különbség abban van, hogy megcsinálja -e. Az összehasonlítási alapot azonban másban, leginkább a tettekben kell keresni, mint rámutatott. Elsőként csak az Orbán-kormány és a "szoci" korszak infrastrukturális fejlesztésinek eredményeit hozta fel, de kitért a nyugdíjak és a gyes, a családi pótlék reálértékének változására, felhívva a figyelmet arra, hogy még a válságos időszak döntéseit belekalkulálva is a szocialisták felé billen a mérleg. Nyilvánvalóvá válik, hogy a jobb-és a baloldali karakter nem retorikai kérdés, hanem a megtehető és megtett lépések kérdése. Juhász még hozzátette "sotto voce", hogy ma Európában a középre húzó és akként cselekvő pártok diadalmaskodnak.